Új megvilágításba került a Velencei LeszVegasz ügye. Idézem az ominózus cikket intróját:

Joav Blumnak szerencséje volt, az állami vagyonkezelő (MNV) pedig nem tudott mit tenni, ezért adott egy turisztikai szempontból aranybányának számító sukorói telket Blum három Pest megyei ingatlanáért - a nyilvános információk és az érintettek nyilatkozatai szerint így jutottunk el oda, hogy a Blum által képviselt cég közel került ahhoz, hogy hatalmas szórakoztató központot és kaszinót építsen a Velencei-tó partján. Csakhogy Blum tulajdonjogát még nem jegyezték be az elcserélt telkekre, ráadásul nem világos, miért kellett a vagyonkezelőnek Blum minden földje. A telekcsere miatt belső vizsgálat indul az MNV-nél.

A cikk forrása: Origó

Ebből a pár sorból egyetlen gondolatra érdemes fókuszálni:

Joav Blumnak szerencséje volt, az állami vagyonkezelő (MNV) pedig nem tudott mit tenni,...

Új definícióval gazdagodtunk, a korrupciót ma már lehet szerencsének nevezni!

Nézzük végig az eseményeket és kiderül, hogy honnan is ez a nagy szerencse!

1. lépés:

...a 2007-ben elfogadott, azóta is az Alkotmánybíróság asztalán fekvő, ám eddig még nem tárgyalt vagyontörvény teszi lehetővé, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. versenyeztetés nélkül juttasson állami telkeket olyanoknak, akik megfelelő csereingatlannal rendelkeznek. Ráadásul Yoav Blum 2007 májusától kezdte meg a gyümölcsösök felvásárlását Albertirsa és Pilis térségében, és pont olyan ingatlanokra esett a választása, amelyek megfeleltek a cserének.

Forrás: ATV.HU

Kérdés: Mi volt előbb a tyúk, vagy a tojás, a vagy a törvénymódosítás nemzeti érdekek mentén saját javaslatra történt, vagy valaki súgott - valakinek?

Kérdés: Az alkotmánybíróság miért nem hoz döntést egy ilyen horderejű kérdésben (ne feledjük - nemzeti vagyon maradékát képező értékes földterületek ellenőrizetlen vagy csak korlátozottan kontrolálható csereügyleteiről van szó) már több mint 2 éve?
Egyáltalán, hogyan lehet hatályos egy törvény BÁRMILYEN törvény addig, amíg alkotmányossági szempontból nem lett felülvizsgálva?

Kérdés: Amenniben Mr. Blum tényleg Pest megyében akart kaszinót építeni (bár ennek lehetősége már akkor is minimum kétséges volt, tekintettel a Pest megyére korábban kiadott első osztályú kaszinó építésére vonatkozó koncessióra és arra a szabályra, hogy megyénként csak egy ilyen lehetsége), miért pont olyan telkeket pécézett ki amelyek véletlenül éppen egy későbbi projekt (autópálya építős másik panama) területére esik. (ha nem ilyen telket szerez akkor nem tudta volna a Vagyonkezelő megfelelő ideológiával alátámasztani a cserét?)

2. .... és x. lépések

A Magyar Hírlap mai cikke után többé nem kérdés, hogy a kormány mindvégig a befektetők sorvezetőjéből játszott - vagyis nem egy szükséglet, stratégia vagy közösségi akarat szülte pályázatra jelentkezett Ronald S. Lauder médiamágnás és társa, Joav Blum, hanem minden fordítva történt. A befektetők kinézték maguknak a sukorói helyszínt, s a kormány kéréseiknek megfelelően intézkedett. A Magyar Hírlap birtokába került dokumentum szerint 2008. május 26-án a Parlament Nándorfehérvár termében, amikor épp a King City ingatlanfejlesztését tárgyalták, jelen volt Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök, Ronald S. Lauder, Fred H. Langhammer, Itzhak Fisher, Joav Blum, Gal Gaye, Bárd Károly ügyvéd, Bajnai Gordon akkori gazdasági miniszter, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium akkori szakállamtitkára, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója, Daróczi Dávid korabeli kormányszóvivő és Radnai György.

A megbeszélésről készült összefoglaló szerint: "Gyurcsány Ferenc és a további résztvevők egyöntetűen támogatják a projektet, s támogatásukról biztosították a jelenlévőket. A beruházás helyszínéül szolgáló Fejér megyei földterületek befektető általi hasznosítását (csereingatlanok értékbecslése, tulajdonjog-rendezés) előkészítjük - ez három különböző földterületet érint. Mindezért felelős Tátrai Miklós, aki közvetlenül tartja a kapcsolatot Joav Blum úrral". Majd így folytatódik az összefoglaló: "A működéshez szükséges minisztériumi engedély rendben lesz (a szerencsejáték koncesszió kiírása), felelős Veres János (Markó Andrea). Kijelölünk egy személyt, aki a kormány részéről menedzseli a projektet, ő lesz a kontaktszemély a befektetők számára, Bajnai miniszter úr közvetlenül referál ME (Gyurcsány Ferenc miniszterelnök - a szerk.) úrnak, felelős: Bajnai Gordon."

Miként a Heti Válasz májusban megírta, a kormány eddig hét lépésben támogatta a Velencei-tó partjára tervezett King City-projekt gazdáit. 1. Veres János még pénzügyminiszterként előkészítette az új vagyontörvényt, mely lehetőséget ad a verseny nélküli földcserére. 2. A parlament kiterjesztette a kiemelt nemzetgazdasági beruházásokról szóló törvény hatályát a koncessziós szerződések alapján megvalósuló beruházásokra (például a kaszinóüzemeltetésre és a kapcsolódó vendéglátó-komplexumok kiépítésére). 3. Az MNV földcsere-szerződést kötött Joav Blum üzletemberrel, aki a sukorói telek fejében albertirsai és pilisi területeket ad át az államnak. 4. A vagyonkezelő kiugró - 430,5 forintos - négyzetméterenkénti áron számította be Blum albertirsai-pilisi telekegyüttesét, miközben az MNV jogelődje 2006-ban 19,82 forintért adott el hasonló, szintén az M4-es nyomvonalába eső monori földeket. 5. A még fejlesztési miniszter Bajnai Gordon a Blum által megszerzett sukorói ingatlan besorolásának korrekcióját, azaz a terület beépíthetővé tételét javasolta a Fejér Megyei Közgyűlésnek. 6. A pénzügyminiszter pályázatot hirdetett óriáskaszinó alapítására a közép-dunántúli régióban, amit Blumékon kívül más nemigen nyerhet meg. 7. Kormányrendelet született a King City kiemelt üggyé nyilvánításáról, vagyis értelmet nyert az a tavalyi döntés, mellyel a leendő kaszinóvárosokra is kiterjesztették a "nemzetgazdaságilag" jelentős beruházásokról szóló törvény hatályát.

 

Forrás: Heti Válasz

A fenti cikk jelentős része véleményeket fogalmaz meg, de ezek a vélekedések igen megalapozottnak látszanak!

Felmerül a végső kérdés: Hogyan lehetséges, hogy egy üzletember - legyen az bármilyen gazdag és befolyásos - nem járja végig magyarországon a hivatalos lépéseket egy beruházás előkészítése során? Ha bárki ma magyarországon magyar befektetőként 100 %-os magyar tulajdonu vállakozással egy zöldmezős beruházást szeretne elindítani (pl 3600 új munkahelyet ígérve) akkor legalább két évi kemény előkészítő munkát kellene elvégeznie. Elemeznie kellene a piaci viszonyokat, és azok változását prognosztizálnia kellene 10 évre előre, területre specifikált környezeti hatástanulmányt kellene készíttetnie, kitérve a levegőminőségi, az ivóvizkészletet érintő, a közlekedés és egyébb infrastruktúrális állapotokra gyakorolt hatásokra, az életkörülményekre és életmódra gyakorolt hatásokra, és garanciákat kellene nyújatani arra vonatkozólag, hogy a beruházás jövedelemtermelő lesz (vagyis, hogy adót is fog fizetni) hosszú éveken keresztül.

Állami támogatásra nem számíthatna, adókedvezményekről ne is álmodjon...
Persze lehet azt mondani, hogy vannak ilyen támogatások, a munkahelyteremtő beruházásokat pl. támogatja a magyar állam - de milyen mértékben és milyen feltételek mellet????

Egy vegyesvállalt olyan előnyöket élvez, amelyekről magyar állampolgár vagy vállalat még csak álmodni sem álmodhat... miközben ezek a vegyesválallatok gyakorlatilag nem adófizetők - legalábbis nem a nagyságukhoz és forgalmukhoz képest, vagy a magyar vállalkozások adóterheihez arányítva - különösen nem az általuk okozott környezeti terhelést, környezetkárosítást figyelembe véve.

Megismételve a kérdést: Hogyan lehetséges, hogy egy külfüldi üzletember - legyen az bármilyen gazdag és befolyásos - nem járja végig magyarországon a hivatalos lépéseket egy beruházás előkészítése során?

Hogyan lehetséges, hogy előbb történik kormányzati szintű "egyeztetés" a tervezett beruházás kapcsán és majd csak ezután indul el... de mi is? Nos láthatóan a jogszabályok befektetői igényekhez igazítása, az "optimális megoldásra" való javaslattétel, majd a szükséges lépések megtétele, mindez anélkül, hogy a "befektetőnek" ez bármiféle jelentős költségébe kerülne.

De tessék mondani akkor miért nevezzük BEFEKTETŐNEK? A befektető nem az az egyén (vagy cég - végsősoron több magánszemély) aki a saját tőkéjét saját kockázatára üzleti vállalkozásba, értéktárgyba, ingatlanba, vagy műtárgyba, szerzői jogba fekteti? A befektettő nem az aki - népiesen szólva - saját farkával veri a csalánt - oszt vagy bejön vagy nem?

Miért nevezzük befektetőnek a mercédeszt amikor a kecskeméti beruházást gyakorlatilag a magyar állam (meg látszólag az EU) finanszírozza teljes mértékben sok évre előre 100 %-os kockázat mellett, a mersédesz csak a technológiát szállítja és az indulást követő második évben "felülvizsgálja" hogy megéri e ez neki... Neveséges!

Szóval jön az állítólagos befektető, és... diktál! Kormányhivatalokban kuncsorog? Nem!
Egyszerűen ígér és követel... na jó szelíden kér, olyan szelíden és olyan alázattal, hogy egyszerűen nem lehet neki ellenállni. Az embernek megesik a szíve szegény befektetőn...
még saját maradésk becsületét és nemzete maradék vagyionát is képes odaadni, csakhogy szegény befektető végre találhasson valami kis földecskét, meg egy kis tőkécskét (tényleg csak jelképes pár (száz) milliárdot), hogy végre jót tehessen... hogy végre adakozhasson,

Na fére a tréfával. A "befektetők" ezek a befektetők jelenleg a világ legelvetemültebb rablói, gengszterei.

A filozófiájuk egyszerű: I. Rockefeller úr tanította nekik!

Tedd érdekelté,
ha nem tudod érdekeltté tenni, vedd meg,
ha nem tudod megvenni NYÍRD KI!

Blum úr és a hozzá hasonló "befektetők" már tönkretettek pár államot, nemzetet, romboltak már a világ számos pontján környezetet - mindezt gátlástalanul, valami nagy eszmére hivatkozva, mézesmázas ígéreteket téve - majd nem betartva azokat, mindezt egyetlen céllal: MÉG TÖBB PÉNZÉRT!

A modell, amit újból és újból megismételnek a helyi korrupt vezetők segítségével, vagy azokat megfenyegetve, esetleg zsarolva, rendkívül egyszerű. Ezt a modellt is egy Rockefeller találta ki és tanította meg és így szól:

A veszteségeket, problémákat, válságokat államosítjuk, a profitot pedig privatizáljuk!

Forrás: Aaron Russo interjú I, Aaron Russo interjú II.

Szeretnél olyan "szerencsés" lenni mint Mr. Blum. Nos én nem! Ez a "szerencse" emberek millióinak okozott és okoz még megoldandó problémát, fájdalmat, reményvesztettséget.

Mert ez nem az a szerencse, amit Fortuna istenasszon osztogat. Ez a maffiózó szerencséje, akinek a kezében pisztoly van és aki fegyverrel kéreget...

Zárógondolatként (és a fentiek alátámasztására) még egy részlet az eredetileg idézett cikkből:

Egy újabb olyan ügy hátterére derül fény, amelyet kezdetben a Gyurcsány-, majd a mostani Bajnai-kormány az ország szempontjából előnyös, kiváló befektetésként aposztrofál. A tények ellenben azt mutatják, hogy először az Álomsziget projekttel a Medgyessy-, majd tavaly a King’s Cityvel a Gyurcsány-kormány gigantikus vigalmi és szórakoztatónegyed-fejlesztések szolgálatába állította az államot.

Nem kétséges, hogy a sorrend mi volt. Nem egy szükséglet, stratégia vagy kormányakarat szülte pályázatra jelentkezett pénzes befektető, hanem fordítva. A befektetők általában a gyorsan megtérülő, busás hasznot ígérő projekteket kedvelik. Így történhetett ez a velencei-tavi ügyben is. A befektetők kinézték maguknak a helyet, s kéréseiknek megfelelően intézkedett a kormány. Oda írt ki koncessziós pályázatot a kabinet, ahova kérték. Úgy hoztak új jogszabályokat, hogy azzal – vagy annak kiskapuján – elérje célját a többnyire külföldi, de mindenesetre baráti befektető.

Persze ez is csak vélemény, de elég megalapozottnak látszó vélemény.

A szerencse úgy tűnik bekerült a privatizált dolgok közé... már nem mindenkié, már Fortunát is meg lehet vesztegetni, vagy meg kell vásárolni, vagy már rég kinyírták...?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.