Megszólal a megszólított! Joav Blum nyilatkozik a NOL újságírójának...

Miért most? Miért ott ahol teszi? Miért nem készülhet róla fotó?

Miért, miért, miért... Kérdések, melyekre nincs válasz. Vagy mégis...?

Kezdjük az ominózus cikkel: Fontos elolvasni, ne mulaszd el! NOL.HU

A cikk címe:

Joav Blum: Nem én vagyok a King's City kulcsfigurája

Kedves Joav Blum Úr!

TUDJUK!
Ezzel semmi újat nem modott!
Mint ahogy a cikkben szereplő összes további kijelentésével sem. Pontosan tudjuk, hogy annek a történetnek nem Ön a kulcsfigurája - épp ezért elnézését is kérem a korábbi, időnként kissé pikirt, néha arrogáns és gunyoros hangú bejegyzéseimért. De komolyan. Sajnálom, ha személyeskedő voltam, vagy sértő...

Ennek a (rém)történetnek a magyar kormány tagjai, a magyar hatalmi elit féktelen haszonéhsége, és a magyar újságírás etikátlan, a hatalmi elitet kiszolgáló tagjai az igazi főszereplői. Főszerplő még a magyar nép, és persze van még egy fő szereplő - a PROFIT.
Az arctalan, szagtalan számok a nyilvánosságra soha nem hozott, adóellenőrök, hatóságok által soha nem látható privát főkönyvek "nyereség" rovatában.

De menjünk végig ezeken a dolgokon tételesen:

0. PROFIT: az üzleti tevékenység eredményeként realizált (általában, de nem feltétlenül adózott), költségekkel csökkentett jövedelem.
És ki NE akarna profitot? Ki ne törekedne arra, hogy minél nagyobb profitot zsebelhessen be. Az ember egyik alapvető késztetése a birtoklási vágy, és nem nehesztelhetünk érte, nem is tesszük.
Amikor Joav Blum Úr vagy bárki más a világon befektetési terveket készít saját részére, vagy megbízásból, egyetlen dolog fogja motiválni, a PROFIT nagysága. Ez teljesen érthető és elfogadható.
Ami megkérdőjelezhető lenne az a HOGYAN kérdése.
Milyen áron jut valaki nagy profithoz és hogy ezt az árat ki fogja megfizetni.
Miután semmilyen konkrét adattal nem rendelkezünk a terveket illetően, nem tudunk választ adni erre a kérdésre, tehát nem is vethetünk fel semmilyen konkrét etikai, erkölcsi, vagy morális kérdést, csak a tapasztalatainkra (konkrét és fájdalmas tapasztalatainkra) hagyatkozva jelenthetjük ki, hogy a PROFIT nem ismer etikát, erkölcsöt, morális szempontokat.
A globális korporáció csak egy dolgot ismer: MÉG TÖBB PROFITOT!
Mindegy milyen áron, mert az árat nem Ő fizeti meg, lásd: Corporation című film...

A profit nem ismer etikát, erkölcsöt, morált, de... attól, aki a profitot meg akarja termelni - a befektetőtől - elvárható lenne. Persze ettől még nem lesz az. A Corporation című film ezt pontosan megmutaja...

A befektetőtől sem várjuk el, hogy gondos, és környezettudatos legyen egy számára érdektelen országban, egy olyan faluban, ahová csak a beruházás átadásakor rendezett arcviziten, széles nejlonmosollyal az arcán jeleneik, meg ha egyáltalán megjeleni...
Nem Mr. Blum, most nem önről beszélek, ön nem föszereplő, mint tudjuk...
 

1. Magyar kormány: A Magyar Köztársaság legitim parlamentje által elfogadott, a parlamenti többséget bitorló - bocs birtokló - párt által kinevezett miniszterelnök és az általa választott miniszterek alkotta kabinett.

Nincs az a befektető, aki bármilyen nagyságú tőkét el tudna helyezni egy üzleti vállakozásban, egy olyan országban ahol a helyi vezetés, a kormány, ténylegesen szolgálja a benne megbízó nemzetet.
Ez csak akkor és csak ott lehetséges, ahol a kormányban résztvevő személyek, vagy azok egy része, nem a nemzet érdekeit tartják szem előtt, hanem - nos itt hosszú lehetne a felsorolás, de én önkényesen lerövidítem - saját hatalmi, és anyagi érdekeiket.
Ahol a kormány bármely tagja, előnyben részesíti az Őt jelölő párt hatalmi érdekeit, vagy saját személyes érdekeit, NEM a nemzetét szolgálja. Ilyen kormány ad szabad utat a globális korporáció minden emberi értéket, környezeti kincset elsöprő törekvéseinek, a globális elit hatalmi, gazdasági, társadalmi játszmáinak.
Az ilyen kormány tagja herdálja el a nemzet vagyonát, teszi tönkre hagyományait, veri szét a családi egységet, építi le az oktatást, az egészségügyet, teszi évszázadokra adósrabszolgává azokat az embereket - saját nemzetét - akiknek bizalmából és nem utolsó sorban befizetett adóiból lehet az ország, vagy egy szakterület "felelős" vezetője...

Nélkülük semilyen tőke nem lenne képes arra, amit a világban nap mint nap megtesz. A helyi vezetők nélkül a globalista befektetők nem lennének képesek romba dönteni gazdaságokat, társadalmakat.
Emlékezzetek csak a "kis tigrisekre" a 10 évig tartó fellendülésre, amit a befektetői tőke generált, a hatamas építkezésekre, a bámulatos fejlődésre, majd a bukásra... 
Ott is volt néhány helyi vezető, aki elkezdte kinyalni a befektetők hmmm - TÁNYÉRJÁT, ahogy itt is ezt történik és nem csak leszvegasz ügyben és nem csak a jelenlegi kormány ideje alatt...

2. Újságíró: Olyan irástudó személy, aki a mindennapi élet eseményeit, hitelesen, objektíven, a lehető legnagyobb pontossággal, részrehajlás nélkül a széles közönség számára közérthető módon bemutatja.

Vannak hazánkba ilyenek, sokan. A fenti cikk azonban nem feltétlenül erősít meg abban, hogy írója ezek közé akarna tartozni... Biztos vagyok benne, hogy becsületes tissztességes újságíró, de valhogy ez a cikk... hát...

Nekem egy kommunikációs és PR profi által előre megírt, vagy ellenőrzött és a lapnak átadott kampánybeszédnek tűnik. Elképzelhető persze, hogy Blum Úr egyrészt maga profi PR szövegíró, sőt az is, hogy minderre, nincs is szüksége, mert "szívből jön" mindaz amit elmond.
Mindez természetesen lehetséges. Nem kizárt.

Ismerve azonban némiképp a PR szakirodalmat kijelenthetem, hogy gyakorlatilag megkezdődött a 2. frontos harc leszvegasz ügyben.
Hamarosan ömleni fog a sajtó könnyen irányítható, vagy már irányított részéből a befektetőket részletesen bemutató, emberi nagyságukat a mennyekig magasztaló cikkek sorozata. Hamarosan megtudjuk Lauder Úrról, hogy szíve mélyén magyar és mindent megtenne azért, hogy ez az oszág végre kikerüljön a gazdasági, társadalmi válságból, hogy édesanyja esténként magyar népmesékkel altatta el, és akkor lett neki szimpatikus a kis királyfi, aki mindent legyőz - /ennek mintályára lett média kiskirály/ - és azt is megtudjuk majd, hogy... blablaba...
Ugyanilyen cikkek tömkelege lát majd napvilágot Langhammer úrról is, és szép lassan feledésbe fog merülni Yoav Blum, mert az Ő nevéhez negatív dolgok fűződnek...
Profi kommunikáció... ez az amivel mindent el lehet érni és Ők ezt tudják.

Már Blum Úrral kapcsolatban illetve a NOL cikkben is jól lehet követni az utat, ami az adatok bemutatása helyett a lelki meggyőzés eszközeivel operál, az érzelemre hat és feledteti a tényeket.

A másik fontos jellemzője ennek a cikknek az egyoldalú bemutatás. Pesze lehet arra hivatkozni, hogy a nyilatkozó szeretett volna sajtót kapni, ez rendben is van, de akkor hol van a véleményükben különbözők nyilatkozatai...

Közben csendeben kikívánkozik belőlem egy kérdés, amit szinte nem merek leírni:
Mennyit ér ma egy PR cikk a NOL-on? 

3. Nemzet:
Na az itt nincs! Van itt tízmillonyi ember, aki olyan mértékig van férevezetve, hogy már nem hajlandó meglátni saját felelősségét sem, nemhogy a lehetőségeit.
Ami ma leszvegasz, Dobogókő, Egészségügy, BankiÁtverés, BefektetőHülyítés, BiztosításiÜzletágnak nevezett banki lehúzás stb. terén történik az nem történhetne meg, ha lenne itt egy nemzet.
Egy egységes, egymást tiszteletben tartó nemzetiségeket összefogó igazi NEMZET.
Egy a pártjátszmák és hatalmiklikkek felett álló, tudatos állampolgárok alkotta igazi közösség.
De ilyen nincs! Lehetne, minden megvan ami a létrejöttéhez kell, és mégsincs.
 

A globalista roham megtörne a kapukon, ha a belső erőinket NEM egymás ellen, hanem egymásért használnánk. Ha összeadva tudásunkat, hitünket, tapasztalatainkat nem belső csatározásoban véreznénk el, hanem egyetlen laza mozdulattal lesöpörnénk a globalista banda legkeményebb támadásait is.
Igenis mi vagyunk ennek a leszvegasz sindrómának az elsőszámú és legfontosabb föszereplői. Ha MI felvállanánk a felelősségünket, magunkért, hazánkért és azokért a dolgokért ami velünk történik, akkor mindez nem történhetne meg.

Nem lehetne még mindig kiárusítani az országot, nem lehetne adósrabszolgaságba dönteni az elkövetkező 5 generációt - valószínű még többet is, nem lehetne kirabolni bennünket, a bankok nem árvereznének tömegesen stb...

Ezért MI vagyunk a felelősek. Nem a befektetők - ők csak profitot akarnak, nem a kormányok, ők csak hatalmat (meg némi csúszópénzt) akarnak, és egyikük sem menne semmire, ha MI nem tennénk lehetővé számukra, hogy elérjék a céljaikat.

Mi vagyunk ezért a felelősek. De nem ám így együtt! Hanem külön külön. TE, ÉN , Ő és mind, aki itt él és itt akar boldogulni. Aki nem dőlt be a "máshol zöldebb a fű" hamis igéretének, legyen az roma, zsidó, magyar, szerb, szlovák, akármilyen nemzetiségű...
Aki nem dőlt be szélső és középső bal, jobb, vagy mit tudom én milyen uszításoknak...

Külön-külön de együtt. Nincs kollektív felelősség, csak együttes cselekvés van, személyes felelősséggel.

Amíg ezt nem tudjuk megteremteni, magunkban és egymás között, addig sebezhetőek, gyengék és vesztesek leszünk, még akkor is, ha egy-egy csatát megnyerünk.

A leszvegasz csatát pedig, bármennyire is szeretnénk ezt hinni, nem mi nyertük meg, hanem a hatalom veszítette el, mert túlbecsülte saját képességét és hibázott.

Úgyhogy Tisztelt Blum Úr. Nem haragszom én, vagy bárki más magára. De nem is kérjük, hogy továbbra is sponzorálja a halászléfőző versenyeinket, vagy az iskolánkat, vagy bármit, viszont továbbra is szeretettel várjuk Önt bárhol, bármikor - MINT VENDÉGET!

És majd ha néhány év múlva, néhány nagy közös globalizmus ellenes csatát már megnyertünk EGYÜTT, pl. korlátoztuk a bankok hatalmát, helyreállítottuk az egészségügyi és szociális rendszereinket, az ön hatékony segítségével visszaszereztük nemzeti vagyonunkat és megszabadultunk a nemzeti adósságterhektől, akkor biztos lehet benne, hogy méltón fogjuk elismerni érdemeit.

Addig pedig örömmel futunk össze Önnel reggel a közértben, amint tejet és friss kiflit vásárol, vagy este a presszó teraszán egy hideg sör kíséretében megbeszélni a másnapi közös csata szükséges taktikai lépéseit...

Hogy saját dolgainkban MI legyünk a föszereplők...
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.